Nagyon fontos lenne minden szülőnek betartani, hogy gyermekét csak egészségesen vigye közösségbe! Éppen elég frusztráltak a szülők a gyermekük gyakori megbetegedései miatt, ezért legalább közösen tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minimalizáljuk a további megbetegedések számát, eshetőségét.

Manapság népszerű hozzáállás az, hogy tulajdonképpen teljesen szokványos, hogy egy bölcsődés, óvódás gyermeknek ősztől tavaszig gyakran folyik az orra és sokszor köhög, emiatt nyugodtan menjen közösségbe. Ezzel a megközelítéssel viszont figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az ebbe a korosztályba tartozó gyermekek esetén a légúti fertőzések igen nagy százaléka szövődik középfül-gyulladással, kruppal, asztmatikus hörghuruttal. Az erre hajlamos gyermekeknek mind a gyógyszerigénye, mind a betegségben töltött napjai jóval hosszabbak, a szerencsésebb társaikhoz képest. Nem beszélve a szüleikről, akik már az első köhintés, illetve az orrváladék megjelenésekor gyomorgörcsöt kapnak, hogy jön-e a fülfájás vagy a nehézlégzés.

Hosszútávon mindig sokkal rosszabb, ha egy gyermeket betegen, például masszív orrfolyással, köhögéssel közösségbe visznek, csak azért, mert még láztalan. Betegsége megfelelő kezelés és ápolás nélkül jóval hosszabban fog zajlani, könnyebben alakulnak ki akár a fent említett szövődmények, és nem utolsó sorban szétszórja a kórokozókat csoporttársai között. Beteg gyermek nem való közösségbe, ápolása, gyógyszerelése nem a gondozók, óvónők feladata! Így is könnyen és kivédhetetlenül előfordul, hogy egy betegség tünetei a közösségben tartózkodás ideje alatt jelennek meg (belázasodik, elkezd köhögni a gyermek), de legalább akkor ne adjuk tovább a kórokozókat, ha már nyilvánvaló a betegség számunkra! Ne forduljon elő olyan, nem egyszer hallott eset, hogy a szülő beviszi közösségbe az éjszaka lázas gyermekét, csak azért, mert reggelre, az indulás időpontjára már éppen lement a láza! Ahhoz, hogy egy betegségből felépülő gyermeket nyugodt szívvel visszaengedjünk a közösségbe, ahhoz minimálisan 24 órás tünetmentesség kell!

Az immunrendszer éretlenségén túl vannak további tényezők, amelyek a gyermeket betegségekre hajlamosíthatják. Ezek között lehetnek:

• anatómiai hajlamosító tényezők, mint például a megnagyobbodott orrmandula, a szűkebb légutak, rövid fülkürt, melyek elhúzódóbbá, szövődményessé tehetik még a legbanálisabb náthát is.
• Vannak gyermekek, akik szervezetében környezeti allergének hatására egy állandó légúti allergiás nyálkahártya-gyulladás áll fenn, amely a kórokozók megtelepedését elősegítheti.
• Betegesebbek a vashiányos vérszegénységben szenvedők is.
• Természetesen ismert alapbetegségek fokozhatják a fertőzésekre való hajlamot.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mit lehet tenni annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük a gyermekek megbetegedéseinek számát.

• Ismert, hogy az anyatejjel történő táplálásnak nagy szerepe van a csecsemők fertőzéseinek megelőzésében.
• A kötelező- és javasolt védőoltások adása szintén azt a célt szolgálja, hogy védettséget érjünk el súlyos lefolyású megbetegedésekkel szemben.
• Sajnos az anatómiai hajlamosító tényezőket sok esetben nem lehet kiküszöbölni, azokat a gyermek növekedése fogja megoldani
• A nagy orrmandula – mely sok esetben szövődményekért felelős (arcüreg-gyulladás, középfül-gyulladás) – fül-orr-gégészeti javaslatra történő kivétele a legtöbb esetben a felső légúti betegségek számának és szövődményeinek csökkenéséhez vezet.
• Fontos lépés a megbetegedési szám csökkentéséhez az előbb felsorolt hajlamosító tényezők (alapbetegség, vashiány, allergia) egyensúlyban tartása.

Mindennapos kérdés, hogy milyen vitamint, immunerősítő készítményt lehet adni a beteges gyermek számára. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy általánosan mindenkinél beváló csodaszer nincsen. Ha létezne ilyen, akkor annak a feltalálója már igen gazdag és elismert ember lenne. Persze vannak olyan készítmények, amelyekről ismert, hogy segítenek az immunrendszer működésében, felkészíthetik azt a leendő megbetegedések gyorsabb szanálására. Ezek alkalmazását a gyermekorvosssal meg lehet beszélni.

Általánosságban elmondható, hogy a szervezet jó vitamin- és ásványianyag ellátottsága elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez. Alapállapotban, ha egy gyermek jó étvágyú, és változatosan fogyaszt zöldségféléket, gyümölcsöket, akkor extra vitaminbevitelre nincsen szüksége, hiszen táplálkozása során hozzájut a szükséges mennyiségekhez. Bár jobban szeretjük, ha a vitaminforrást a zöldségesnél szerzik be, és nem a patikákban, természetesen rossz étvágyú, válogatós gyermek esetében szükség lehet gyógyszeres vitaminpótlásra. Erre számtalan multivitamin készítmény áll rendelkezésre a kereskedelemben.

Téli hónapokban valamennyi életkorban javasolt a D-vitamin szedése.