A fejfájás az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban is. Számtalan oka van, és szinte nincs olyan kórállapot, aminek ne lehetne részjelensége. A fejfájások lehetnek akut, rövid ideig tartók, de vannak visszatérően, vagy krónikusan fennálló panaszok is.
A gyermekkorban előforduló fejfájások nagy része ún. tüneti fejfájás, amely valamilyen aktuális megbetegedéshez, kóros állapothoz társul. A visszatérő, vagy krónikus fejfájások hátterében leggyakrabban gyermekkori migrén, illetve tenziós típusú fejfájás szokott állni.
A fejfájásnak lehetnek koponyán kívüli és koponyán belüli okai. Előbbiekhez tartoznak felsorolás-szerűen: a banális vírusfertőzésekhez, kimerültséghez, kialvatlansághoz tartozó fájdalmak, a sérülést követő helyi fájdalom, arcüregek gyulladása mellett jelentkező, szemészeti okból fellépő (látásélesség zavarai, túlzott TV, monitor előtt töltött idő), anyagcsere eltérés mellett jelentkező (alacsony vércukorszint, folyadék- és sóháztartás zavarai, veseelégtelenség, vérnyomás, nyaki gerincoszlop eltérései miatt bekövetkező fejfájások, illetve a mérgezésekhez társulók.
Az agykoponya üregén belüli okok a fejfájás hátterében
A koponya üregén belüli nyomásfokozódás
Köhögésre, erőlködésre, fejmozgatásra fokozódó akut vagy krónikus fejfájás. A fájdalom nagyon erős, alvás közben is fellép, neurológiai tünetek (bénulásos jelek) és hányinger nélkül jelentkező hányások kísérhetik. Csecsemőkorban a fejkörfogat túlzott mértékű növekedése, a szemgolyók lemenő napot utánzó helyzete (naplemente tünet) hívhatja fel rá a figyelmet.
Csecsemőkorban a leggyakoribb oka a vízfejűség, a későbbiekben koponyasérülések (agyrázkódás, koponyán belüli vérzés), koponyán belüli daganatok következménye. Alvást követő, felüléskor jelentkező, émelygés nélküli hányás esetén mindig gondolni kell agytumor lehetőségére.
Az agyat érintő fertőzés okozta fejfájás (agyhártya-gyulladás, agytályog)
Magas, 39 fok feletti lázzal, intenzív hányással, merev tarkóizomzattal, idegrendszeri tünetekkel (tudatzavar, idegrendszeri görcsök, bénulásos jelek) kísért fejfájás esetén kell gondolni az agyat érintő fertőzés lehetőségére. A tarkóizomzat merevségét úgy lehet könnyen megítélni, hogy a gyermeket lefektetjük egy ágyon, vagy asztalon hanyatt fekvő helyzetben úgy, hogy a feje túlérjen az ágy illetve az asztal lapján. Tarkómerevség esetén a fej nem hajlik hátra. Ha megkérjük a gyermeket, hogy puszilja meg a térdét, akkor a gerinc feszüléséből eredő fájdalom miatt erre képtelen.
A diagnózist laboratóriumi vizsgálatok, az agyvíz vizsgálata támasztják alá. Azonnali kórházi felvételt és intenzív ellátást igénylő állapot.
Agyi trombózis, agyi embólia
Heves fejfájás mellett jelentkező bénulásos tünetek, zavartság, idegrendszeri görcsök jellemzik. Veleszületett vagy szerzett szívbillentyű hibákkal élők esetében kiszáradás, gennykeltők által okozott fertőzések hajlamosíthatnak rá. Magas vörösvértest és/vagy vérlemezke számmal járó állapotokban is gyakrabban fordulhat elő.
Gyermekkori migrén
A visszatérő, gyakori, krónikus fejfájások képviselője. Tünetei: 0,5-72 óráig tartó féloldali, lüktető jellegű fejfájás, mely a gyermeket akadályozza a szokványos tevékenységének elvégzésében. A fejfájás lépcsőn járáskor fokozódik, gyakran kíséri valamilyen bevezető tünet ún. aura, hányinger, hányás, fény- és hangkerülés. Az aurát 1 órán belül követi a fejfájás megjelenése. Bevezető tünet lehet: látási élmény (szikralátás, fényjelenségek látása), látótér kiesés, átmeneti bénulás, torzuló testformák észlelése, melyek átmeneti és nyom nélkül múló jelenségek, melyek hátterében nincsen semmiféle kóros szervi eltérés, betegség.
A migrént megelőző illetve kísérő idegrendszeri tünetek rendkívül rémisztőek tudnak lenni, ugyanakkor közel sem ritkák. Nem nehéz elképzelni, hogy mekkora riadalmat okoz mind a gyermeknek, mind a környezetének a látóterének átmeneti kiesése, vagy az időleges bénultság érzése!
Sajátos formája a gyermekkori migrénnek az úgynevezett gyermekkori periodikus szindróma jelensége, a hirtelen jelentkező, átmeneti jóindulatú szédülés.
Gyakran jelentkező migrénes rohamok esetében megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat az ideggyógyász. Többfajta gyógyszercsoportba sorolható készítményt lehet ilyen célzattal adni. Akkor tekinthető eredményesnek ez a típusú kezelés, ha a rohamok száma legalább 50%-kal csökken. Fontos, hogy a gyermek és a szülők lehetőség szerint kerüljék a tapasztalatuk szerint migrénes rohamot provokáló tényezőket. Ilyenek lehetnek a megszokottnál több vagy kevesebb alvás, bizonyos ételek fogyasztása (kínai fűszerek, zsíros sajtok, csokoládé, mogyoró, kóla), vakító, változó intenzitású fények (TV nézés, mozi, disco). Vannak kikerülhetetlen provokáló tényezők is, mint például az időjárási frontok, menstruáció, esetükben a rohamra való felkészülés, az időben elkezdett rohamoldás jelenthet segítséget.
A migrénes roham jelentkezésekor fektessük le a gyermeket elsötétített, csendes szobában. Adjunk neki fájdalomcsillapítót, szükség esetén hányingercsillapítót is. Koffein adása (kávé itatása, koffein tartalmú fájdalomcsillapító) előnyös hatású a fájdalom mérséklésében.
Tenziós típusú fejfájás
Diffúz, tompa fejfájás, mely inkább a délutáni órákra erősödik, tartósan okoz panaszt, de nem kíséri sem hányinger, hányás, sem fény- és hangkerülés. Lépcsőn járáskor nem fokozódik, és a fájdalom inkább szorító, nyomó jellegű, és nem lüktető. Időtartama pár perctől néhány napig tarthat.
A gyermek vagy a szülő kikérdezésekor gyakran kiderül a gyermek szorongása, iskolai vagy otthoni konfliktusa, tanulási nehézsége, önbizalomhiánya.
Életmódbeli változtatások javasoltak: rendszeres étkezés, testedzés, megfelelő mennyiségű pihenés, alvás biztosítása, esetleg iskolaváltás. Ha kell, akkor célszerű pszichológus segítségét is kérni a lelki konfliktusok kezeléséhez. Jótékony hatásúak a különböző relaxációs technikák, mint például az agykontroll, autogén tréning, meditáció, jóga, esetleg. Átmenetileg enyhe szorongáscsökkentő gyógyszerek adása is szóba jöhet. Akut fejfájás esetén fájdalomcsillapító adható, de kerülni kell a mindennapos gyógyszerhasználatot, inkább a kiváltó okot kell orvosolni.