Újszülöttkori sárgaság eseté az újszülött bőre testszerte sárga, a szemfehérje szintén sárgára színeződött a bőrében felhalmozódott epefesték, az úgynevezett bilirubin következményeként.
Az érett babák kb. 60, a koraszülöttek 80%-ában az első héten sárgaság jelentkezik, melyet az epefesték zsíroldékony formája okoz. Hajlamosító tényezők: anyai cukorbetegség, túl magas vörösvértestszám, bőrsérülés, fejtetői vérömleny, indított szülés, az anyatejes táplálás, késedelmes székletürítés, folyadékhiány.
Ha két hétnél tovább tart a sárgaság, akkor tisztázni kell az elhúzódó sárgaságot fenntartó tényezőket, és annak mértékét. A túlzottan magas epefesték szint az idegrendszert károsíthatja! Az epefesték koncentrációját nem lehet a bőr sárgaságának intenzitásából megtudni, csak ha vérvizsgálattal tisztázzuk.
Az első héten anyatejjel táplált babák sárgasága a kisebb kalória-és folyadék bevitellel magyarázható. Az úgynevezett késői, anyatejes sárgaság esetén a magas epefesték szinteket azzal magyarázzák, hogy vannak az anyatejben olyan anyagok, amelyek gátolják azt az enzimet, ami az epefesték átalakítását végzi a májban, és a zsíroldékony (indirekt) bilirubint vízoldékony (direkt), kiüríthető formává alakítja. Ha az ilyen babák szoptatását 2-3 napra felfüggesztenék, akkor az epefesték szintjük és sárgaságuk gyorsan mérséklődne (Ezt persze nem tesszük meg!).
Elhúzódó sárgaság esetén vérvizsgálattal ellenőrizni kell az epefesték koncentrációját, illetve típusát is. Utóbbi azt jelenti, hogy el kell dönteni, hogy a sárgaságot továbbra is az ún. indirekt bilirubin tartja-e fenn, vagy esetleg az epefesték vízoldékony formája, az ún. direkt bilirubin.
Ez azért nem mindegy, mert a vízoldékony epefesték felszaporodása más okok miatt következhet be, és ha ezeket nem vesszük észre, akkor a kiváltó ok kezelésének elmulasztása jelentősen rosszabb végkimenetelt jelent a gyógyítás során. A babán ugyanis nem látunk mást, mint hogy sárga, és ha felületesen csak az anyatejes táplálásra fognánk az elhúzódó sárgaságot, akkor elnéznénk olyan betegségeket, mint a veleszületett epeút elzáródás (holott 6 hetes korig műtéttel megakadályozható a végleges májkárosodás!), a veleszületett májgyulladás, veleszületett anyagcsere-betegségek, a háttérben meghúzódó fertőzések, a besűrűsödött epe miatti epeút-elzáródás. Szerencsére ezek a kórállapotok lényegesen ritkábban fordulnak elő, mint az anyatejes sárgaság, de gondolni kell rájuk, mert azoknak a babáknak, akik esetlegesen mégis ezekben szenvednek, nem mindegy, hogy mikor jön a megfelelő segítség!
A kielégítő szoptatás beindulásáig megfelelő folyadékpótlás (kevés cukros víz, vagy lassan kialakuló tejelválasztás esetén átmenetileg tápszer) biztosítása és a baba ellenőrzése szükséges.