D-vitamin
Kéthetes kortól minden újszülöttnek el kell kezdeni a D-vitamin adását, mert különben ebben az igen intenzív növekedési szakaszban, ami az első életév során vár rájuk, a szervezetben képződő D-vitamin nem fogja fedezni a szükségleteiket. A D-vitamin hiány következtében zavart szenved a normális csontfejlődés, és angolkór (csontdeformitások, növekedésbeli elmaradás, izomgyengeség, étvágytalanság, tarkótáji izzadékonyság, ingerlékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység) lesz a következménye. A D-vitamin napi szükséglete érett újszülötteknek 400 nemzetközi egység. A D-vitamin cseppet kis mokkáskanállal, pár csepp lefejt tejjel vagy tápszerrel lehet legkönnyebben beadni. Célszerű a beadást mindig ugyanabban a napszakban elvégezni (pl. fürdetés előtt), mert akkor ez jobban rögzül a napi tevékenységek sorában és nem felejtik el adását. Ha esetleg egy beadás kimarad, az nem tragédia, de a heti mennyiség hosszútávon a hiányállapot elkerülésének érdekében legyen meg.
Koraszülöttek D-vitamin igénye nagyobb, ezért számukra a 4 kg-os testsúly eléréséig naponta kétszer annyi D-vitamin adása indokolt, utána lehet a szokványos adagra áttérni.
A csecsemőtápszerek szintén tartalmaznak D-vitamint, ezért a D-vitamin adásánál ezt figyelembe kell venni. A tápszerek D-vitamin tartalma kb. 40 nemzetközi egység 100 ml elkészített tápszerben. (Ha a baba naponta 500 ml tápszert vagy tápszert is eszik, akkor a tápszerrel bevitt napi D-vitamin mennyiség 200 egység, vagyis a napi szükséget fele.
A D-vitamin napfény hatására képződik a bőrben, ugyanakkor a kevesebb napfénnyel járó, ősztől kora nyárig terjedő időszakban ez a mennyiség nem elégséges, ezért fontos, hogy ne csak csecsemőkorban, hanem a későbbiekben is adjuk azt a gyermekek számára!
K-vitamin
K-vitamin pótlására az újszülöttkori vérzékenységi állapotok megelőzése érdekében van szükség. A normális véralvadáshoz K-vitaminra is szükség van. Az anyatej K-vitamin tartalma csekély, illetve az anyatejes táplálás mellett nem szaporodnak el a bélben azok a jótékony baktériumok, amelyek a későbbi életszakaszokban előállítják azt. Ezért kell pótolni, amíg a baba kizárólag anyatejet kap. Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint, melyet – az első héten, majd havonta egyszer – otthon is adni kell. A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból – a D-vitamin beadásánál leírt technikával – havi 1 ampullát kell megitatni a picivel. (Célszerű mindig a hónap ugyanazon napján beadni, mert így kevésbé felejtik el.)
Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása. (Jelentős vérzéstől nem kell tartani, a köldököt ugyanúgy el kell látni, mint egyébként, és egy kis steril gézlappal még le kell fedni.)
Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség. Ugyancsak abbahagyható az adása azoknál a csecsemőknél, akik már kapnak gyümölcsöt, főzeléket, és annak mennyisége a napi táplálékának több mint felét kiteszi.
Vaspótlás
Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során. Három hónapos korban minden csecsemő élettanilag vérszegényebb a saját vérképzésének megindulásakor, de ezt nem lehet és nem is kell vas adásával változtatni.
Későbbi életkorban – különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően – nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység. Utóbbi tüneteinek észlelésekor – fáradékonyság, étvágytalanság, hajhullás, körmök töredezettsége – indokolt a laboratóriumi ellenőrzés és igazolt esetekben a vaspótlás.
Mindennapos kérdés, hogy milyen vitamint, immunerősítő készítményt lehet adni a beteges gyermek számára. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy általánosan mindenkinél beváló csodaszer nincsen. Ha létezne ilyen, akkor annak a feltalálója már igen gazdag és elismert ember lenne. Persze vannak olyan készítmények, amelyekről ismert, hogy segítenek az immunrendszer működésében, felkészíthetik azt a leendő megbetegedések gyorsabb szanálására.
Általánosságban elmondható, hogy a szervezet jó vitaminellátottsága elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez. Alapállapotban, ha egy gyermek jó étvágyú, és változatosan fogyaszt zöldségféléket, gyümölcsöket, akkor extra vitaminbevitelre nincsen szüksége, hiszen táplálkozása során hozzájut a szükséges mennyiségekhez. Bár jobban szeretjük, ha a vitaminforrást a zöldségesnél szerzik be, és nem a patikákban, természetesen rossz étvágyú, válogatós gyermek esetében szükség lehet gyógyszeres vitaminpótlásra. Erre számtalan multivitamin készítmény áll rendelkezésre a kereskedelemben. Téli hónapokban nyugodtan szedhetnek a gyermekek ilyen készítményeket, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy szerencsésebb, ha természetes élelmiszereink fogyasztásával érjük el a kívánatos vitaminbevitelt.