Szeptemberben sok gyermeknél jelennek meg olyan panaszok, amelyek nyáron még nem voltak jelen: reggeli hasfájás, hányinger, fejfájás, étvágytalanság vagy rossz közérzet.

A szülő számára ilyenkor nehéz eldönteni: beteg a gyermek, vagy egyszerűen nem szeretne iskolába menni?

A válasz sok esetben nem „vagy-vagy”. A szorongás valódi testi tüneteket képes létrehozni.

A hasfájás attól még valódi

Az agy és az emésztőrendszer között kétirányú kommunikáció zajlik – ezt nevezzük bél–agy tengelynek. Stresszhelyzetben megváltozhat többek között a bélmozgás, a fájdalomérzékelés és az autonóm idegrendszer működése.

Ezért a szorongó gyermek valóban érezhet:

• hasi fájdalmat,
• hányingert,
• hasmenést,
• székelési ingert,
• fejfájást,
• szívdobogást,
• szédülést vagy légszomjat.

Nem „játssza meg” a tüneteit.

Miért éppen iskolakezdéskor?

Az új tanév még olyan gyermek számára is stresszforrás lehet, aki egyébként szeret iskolába járni. Új tanító vagy tanárok, új osztály, nagyobb követelmények, kortárs kapcsolatok, teljesítményhelyzetek, felelés, dolgozatok vagy akár az iskolai közösségbe való visszailleszkedés mind kiválthatnak átmeneti szorongást.

A Royal Children’s Hospital Melbourne gyermekpszichológiai tájékoztatója hangsúlyozza: az iskola kezdése, az iskolaváltás és a visszatérés önmagában is jelentős esemény, ezért átmeneti idegesség teljesen egészséges gyermekekben is jelentkezhet.

Mikor válik problémává?

Nem az a cél, hogy egy gyermek soha ne szorongjon. A szorongás normális emberi reakció. Akkor érdemes jobban odafigyelni, ha a szorongás:

• tartósan fennáll,
• egyre erősebb,
• akadályozza az iskolába járást,
• rontja az alvást vagy étkezést,
• korábban kedvelt tevékenységek elkerüléséhez vezet,
• jelentősen befolyásolja a család mindennapi életét.

Az AAP friss klinikai ajánlása szerint nyolcéves kortól az éves gyermekorvosi kontroll részeként már célzott szorongásszűrés is indokolt. 12 éves kortól a mentális egészség szűrése tovább bővül.

Ez jól mutatja, hogy a gyermekkori szorongást ma már nem egyszerűen „érzékenységként” kezeljük, hanem felismerhető és szükség esetén kezelhető egészségügyi problémaként.

Előbb azonban a gyermeket kell megvizsgálni

Az ismétlődő hasi fájdalmat vagy fejfájást nem szabad automatikusan pszichés eredetűnek tekinteni. A gyermekorvos feladata annak eldöntése, vannak-e olyan tünetek vagy vizsgálati eltérések, amelyek szervi betegség irányába terelik a kivizsgálást.

Különösen fontos az orvosi vizsgálat többek között tartós vagy romló panaszok, fogyás, növekedési elmaradás, visszatérő láz, véres széklet, tartós hányás, éjszakai tünetek vagy kóros fizikális lelet esetén.

Mit tehet a szülő?

Érdemes a gyermek érzéseit komolyan venni anélkül, hogy a félelmet tovább erősítenénk. A „nincs mitől félned” helyett sokszor többet segít:

„Látom, hogy ez most nehéz neked. Próbáljuk meg együtt kideríteni, pontosan mitől tartasz.”

Fontos a kiszámítható napirend, az elegendő alvás és az iskola lehetőség szerinti folytatása. A tartós elkerülés ugyanis rövid távon csökkentheti a szorongást, hosszú távon azonban megerősítheti azt. Ha pedig a szorongás tartósan akadályozza a gyermek mindennapi életét, gyermekorvosi és szükség esetén pszichológiai segítség indokolt.

KidsVital útravaló: amikor egy gyermek azt mondja, hogy fáj a hasa, higgyünk neki. A következő kérdés nem az, hogy „valódi-e” a fájdalom, hanem az, hogy mi áll mögötte.

Szakmai források

American Academy of Pediatrics. Promoting Optimal Development: Screening for Mental Health, Emotional, and Behavioral Problems. Pediatrics. 2025.

Kemper AR et al. Screening for Anxiety in Pediatric Primary Care: A Systematic Review. Pediatrics. 2021;148(4):e2021052633.

Royal Children’s Hospital Melbourne. Anxiety in children – Back-to-school anxiety.