Típusos esetekben gyermeknél krónikus, halvány színű, bűzös hasmenés jelentkezik, mely mellett a gyermek meglehetősen étvágytalan, apatikus (környezeti ingerekre nem, vagy közönyösen reagál, állandó szomorú arckifejezés), alultápláltnak látszik. Már első ránézésre is izomzata gyengén fejlett, alacsonyabb lehet a korátlagnál. Nem ritka az ismétlődő hányás, a puffadt, elődomborodó has, szájuk kipállott lehet, a végtagokon pedig ödéma (vizenyő) jelentkezhet. Gyakori a társuló vashiányos vérszegénység. Ritkán a betegség későbbi életkorban is kezdődhet.
Manapság leginkább emésztési panaszok, fáradékonyság, vérszegénység, fejlődés elmaradásának kivizsgálása során igazolódik. Előfordulhatnak emésztőrendszeren kívüli tünetek is, főleg már csecsemőkoron túl (fogakon szimmetrikus zománchiány, kisagyi egyensúlyzavar, rheumás jellegű ízületi gyulladás, késői serdülés).
Egyéb autoimmun eredetű betegséggel is társulhat lisztérzékenység (cukorbetegség, pajzsmirigy betegség)
Oka a búza, árpa, rozs glutén fehérjéi immunreakciót váltanak ki a vékonybélben, mely folyományaként a bélbolyhok elsorvadnak és károsodik az emésztő- és felszívó funkció. A betegség kialakulására mind genetikai, mind környezeti tényezők hatnak.
A betegség igazolása laborvizsgálatokkal és a vékonybél biopsziája során nyert minta szövettani képének elemzésével történik.
A kivizsgálás után a vékonybél bolyhok sorvadásának és a vékonybél nyálkahártyájának regenerációjának egyetlen módja a gliadinmentes diéta betartása. A gyermeknek nem szabad búza-, rozs-, árpatartalmú élelmiszereket fogyasztania. Helyette rizsliszt, szójaliszt, kukoricadara használható. Burgonya és hús nyugodtan adható, kivételt képeznek persze azok a húskészítmények, melyek tartalmazhatnak gliadint (zsemlével készült fasírt, hurka). A tej- és tejtermékek fogyasztását csak akkor, és addig kell korlátozni, amíg a lisztérzékenység masszív gyomor-bélrendszeri tünetei fennállnak, és azokhoz a bélbolyhok károsodása miatt másodlagosan tejcukor-érzékenység (nincs elég tejcukorbontást végző enzim) társul.
Nagyon fontos, hogy a diétát egy életen át kell folytatni. Előfordulhat, hogy nagyobb gyermekek esetén a diéta elmaradása nem okoz különösebb tüneteket, de ennek ellenére fontos a diéta pontos tartása, hiszen kimutatták, hogy a nem diétázó lisztérzékenyek körében nagyobb valószínűséggel fordul elő rosszindulatú nyirokmirigy-daganat!
A lisztérzékenység nem ritka betegség, ráadásul családi halmozódást is mutat. Éppen ezért a közeli családtagok szűrése mindenképpen indokolt, ha igazolódott valakinél az a kórkép.