Szeretnénk leszögezni, hogy az élet a babák számára még nem verseny. Teljesen egyéni, hogy bizonyos dolgokat mikortól, milyen intenzitással kezdenek csinálni. Az első életév során tapasztalható hihetetlen mértékű testi-, értelmi- és mozgásfejlődés állomásai természetesen nem minden babánál jelentkeznek ugyanabban az időpontban. Vannak olyan viszonyítási pontok, amelyek segítségével meg lehet ítélni egy gyermek egészséges fejlődésének ütemét, de az elvárt teljesítmények, mint arról majd a későbbiekben még lesz szó, mindig időszakra vannak megadva.
Ráadásul ez az időtartam több hónap is lehet, ami annyit jelent, hogy az adott életkorban lévő babák testi-, értelmi- és mozgásfejlődésükben nagyon változatos csoportot fognak alkotni. Lesznek, akiknek a mozgásfejlődése lesz gyorsabb ütemű, és lesznek olyanok, akik testileg, vagy éppenséggel kommunikációjukban lesznek átlag felettiek. Az időintervallum közepére eső időszakban a babák többsége rendelkezik a vizsgált képességgel. De nem jelenti azt, hogy a vizsgált képességgel korábban rendelkező gyermek csodagyerek, és azt sem, hogy a normál időtartomány későbbi pontjára „beérő” gyermek elmaradott lenne.
A fentiek miatt nincs sok értelme, de elkerülhetetlen, hogy az anyukák állandó összehasonlítás tárgyává tegyék gyermekeiket. Persze nyugodtan beszéljék meg a gyermekeik viselkedési szokásait, érdeklődjenek egymás babái felől, de az összehasonlításból nem szabad, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le.
Ha bárminemű kételyük támad a baba fejlődésével kapcsolatban, akkor annak legmegnyugtatóbb tisztázási módja a gyermekorvossal történő értekezés!
Nézzük, hogy milyen jellemző állomásai vannak ennek az intenzív fejlődési szakasznak:
Az újszülöttek
Az újszülöttek testtartása szimmetrikus, hátukon fekve karjuk a törzs mellett, könyökben behajlítva helyezkedik el, csípőjük, térdük is be van hajlítva (a hajlító izmok túlsúlya miatt). Kis kezeiket ökölbe szorítva tartják, hason fekve pedig karjaik behajlítva a mellkas alatt vannak. A térdüket a has alá húzzák, ezért popsijuk a levegőbe kerül. Állukat pár pillanatra elemelhetik az ágyról, pelenkázóról, ölben pedig pár másodpercig meg tudják tartani kis fejüket.
Az újszülöttek testtartása szimmetrikus, hátukon fekve karjuk a törzs mellett, könyökben behajlítva helyezkedik el, csípőjük, térdük is be van hajlítva (a hajlító izmok túlsúlya miatt). Kis kezeiket ökölbe szorítva tartják, hason fekve pedig karjaik behajlítva a mellkas alatt vannak. A térdüket a has alá húzzák, ezért popsijuk a levegőbe kerül. Állukat pár pillanatra elemelhetik az ágyról, pelenkázóról, ölben pedig pár másodpercig meg tudják tartani kis fejüket.
A környezetükben lévő hangokra összerezzennek, felébredhetnek, az ismerős hangokra, kellemes zenére viszont megnyugszanak.
Kommunikációjuk legfőbb eszköze a sírás, melynek mennyisége a születést követően fokozatosan növekszik. Pár hét elteltével a szülők már kezdenek különbséget észlelni a különböző sírástípusok között. A hónap vége felé elkezdhetik keresni a föléjük hajolókkal, elsősorban anyukájukkal a szemkontaktust.
A második hónapban
A második hónapban a hason fekvő baba már 45 fokban felemeli a fejét, hason fekve mindkét irányba forgatja, tárgyak mozgását 90 fokban követi tekintetével. A hónap vége felé a környezettel való kapcsolatteremtés eszköztára bővül a mosolygással, egy-egy gőgicsélő hangot már ad, melyek elsősorban hosszú magánhangzók.
Három hónapos korban
Három hónapos korban hason fekvő helyzetben már 90 fokban képes felemelni a fejét egy csecsemő, miközben alkarjára támaszkodik. Csípője ekkor már nem emelkedik fel ebben a pozícióban, és a lábait is nyújtva tartja. Ölben stabilan megtartja fejét, sokat mosolyog a fölé hajolókra, és egyre többet gőgicsél. Kezével már játszadozik, a fölé helyezett tárgyak felé nyúl, időnként kézbe is veheti azokat és 180 fokban képes követni a mozgásukat tekintetével. Általános izgatottságában kezével, lábával kalimpál.
Négy és hat hónapos kor között
Négy és hat hónapos kor között hason fekve a karjait nyújtva tartva, a tenyerén támaszkodhat a pici. Négy hónapos korban az oldalra fordulás már sikeres lehet, de vannak babák, akik néha már hasukra is átfordulnak. Hat hónapos korban már oda-vissza forgolódnak, sokat gagyognak, gőgicsélnek, egyre több fajta hangot adnak, szinte naponta bővül repertoárjuk. Játékokkal manipulálnak, azokat előszeretettel veszik szájukba, lábujjaikat ugyancsak előszeretettel rágcsálják. Utóbbiak igen nagy ingerforrást jelentenek számukra, mert a száj és a száj körüli terület tele van érző idegekkel. Nagyon szeretik, ha ülésben megtartva hordozzák őket, mert így „három dimenzióban” szemlélhetik a világot. Egyértelművé válik a kötődésük az őket ellátó személyekhez, elsősorban az anyukákhoz. Az ő jelenlétükben a legvidámabbak, a legkönnyebben megvigasztalhatók.
A hat és nyolc hónapos kor között
A hat és nyolc hónapos kor közötti időszak elején hason kezdenek kúszni, majd térdüket maguk alá húzva, karjukra támaszkodva feltérdelnek. Szívesen hintáznak előre-hátra ebben a pozícióban, és ezt a mozgásformát követi a mászás, amely kilenc hónapos korra már a jellemző mozgásformájukká válik. Kisebb tárgyakat már megpróbálnak ujjaik közé fogni, ezért ilyenkor már különösen ügyelni kell, hogy milyen játékok, tárgyak veszik körül őket. Nevükre figyelhetnek ebben az időszakban, 8 hónapos korra egy-egy szót kimondhatnak, de ez még nem jellemző, ugyanakkor a tiltást többnyire már megértik.
Kilenc-tíz hónapos korban
Kilenc-tíz hónapos korban ügyesen másznak, tárgyak mellett felállhatnak, sőt némelyik baba már pár lépést is megtehet. Szívesen játszanak stabil ülőhelyzetben, ügyesen fognak meg kisebb tárgyakat is. Az utasításokat egyre jobban megértik, szótagokat ismételhetnek, egy-egy szótagismétlős szót kimondhatnak (papa, mama, baba). Mondókák eljátszásába egy-egy gesztussal bekapcsolódnak, „kukucs” játékot szívesen játszanak, időnként integethetnek. Tárgyak nevének említésére tekintetükkel kereshetik azokat. Jellemzően bizalmatlanok az idegenekkel, illetve a kevésbé gyakran látott családtagokkal szemben. Utóbbi értelmetlen családi konfliktusok forrása lehet.
Egy éves kor
Egy éves kor környékén stabilan állnak, 1-2 lépést a legtöbb baba már ilyen korra megtesz. Szerepjátékokra könnyen megtaníthatók, ujjaikkal ügyesen manipulálnak, étkezés során a kanál önálló használatával is megpróbálkozhatnak. Nagyon sok mindent értenek, néhány szót használhatnak, sokat halandzsáznak. Játékaikat kikeresik, azokat funkcióiknak megfelelően használják, felépített játéktornyokat szívesen és örömmel rombolnak le.
Tizenhárom-tizennégy hónapos korban
Tizenhárom-tizennégy hónapos korra a járás is stabillá válik, felmászhatnak alacsonyabb bútorokra, lépcsőn mászhatnak. A szerepjátékok egyre jobban lekötik őket, két kockát már egymásra helyeznek, egyes testrészeiket ügyesen megmutatják. Továbbra is sokat halandzsáznak, szókincsük is bővülhet, beszédértésük folyamatosan fejlődik.
Másfél éves korban
Másfél éves korban játék közben építenek, firkálgatnak, zoknijukat, kisnadrágjukat önállóan levehetik. Testrészeiket megmutatják, általában már 15-20 szavas a szókincsük, gyakran utánoznak mások által mondott szavakat is. Állandóan pakolásznak, utánozzák a házimunkát végző anyukákat.
Két éves korra
Két éves korra ügyesen tudnak futni, építeni, könyvben lapozni. Étkezés során már kevéssé maszatolják szét az ételt, egyre „tisztább” az evés. Szókincsük folyamatosan bővülő, összekapcsolhatnak szavakat rövid mondattá. Többféle játék egyidejű használatára is képesek. Akaratukat meglehetősen vehemensen próbálják környezetükre erőltetni, egy-egy hisztis reakció előfordulhat.