fbpx
Táplálékallergia allergia
Táplálékfehérje allergia

A táplálékfehérje allergia változatos tüneteket okozhat. Ilyen lehet az allergiáért felelős táplálék fogyasztása után jelentkező hasmenés, melyet hasi görcsök, hányások is kísérhetnek, de okozhat bőr-, illetve légúti tüneteket is. A bőrtünetek ekcémás bőrelváltozásként, csalánkiütésként jelentkeznek, míg légúti tünetként orrdugulás, orrviszketés, orrfolyás, de akár asztmatikus hörghurut is szerepelhet. Szerencsére ritkán, életveszélyes, ún. anafilaxiás sokk is lehet táplálékallergia következménye, leggyakrabban földimogyoró allergia esetén.

A táplálékfehérje allergiák közül a leggyakoribb a tehéntej fehérje okozta allergia, de szójafehérjét, tojást, halat, mogyorót, diót, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó étel, ital fogyasztása esetén sem ritka. A táplálékfehérje allergia következtében a bélben gyulladás alakul ki, a hasmenés állandósul, bélvérzés léphet fel, mely nem feltétlenül kell, hogy szabad szemmel látható véres székletet eredményezzen, de fokozatosan vérszegénységhez, vashiányhoz vezet. A fentiek együttesen a súlygyarapodás elégtelenségét okozhatják.

Gyakran összemosódik a táplálékfehérje allergia (ételallergia) és az ételintolerancia fogalma. Ételintolerancia esetén is gyakori a hasmenés, de ilyenkor nem allergiás mechanizmus váltja ki azt, nem táplálékfehérje okozza. Leggyakoribb típusa a tejcukor-érzékenység (laktóz-intolerancia), amikor a laktóz vékonybélben történő csökkent lebontásának következményeként jelentkeznek panaszok.

A táplálékfehérje allergia diagnózisának egyik módja, ha a gyanúba vont táplálékot megvonjuk a gyermektől (pl. semmilyen formában nem kap tehéntejfehérje tartalmú ételt) és az a tünetek elmaradását eredményezi. Vérvizsgálattal kimutathatóak a leggyakoribb táplálék-allergének ellen termelődő specifikus IgE típusú antitestek, 3 év feletti gyermekek esetén a bőrpróba pozitivitása is alátámaszthatja a diagnózist. Meg kell jegyezni, hogy önmagában az antitestek jelenléte – tünetek nélkül – nem jelentenek ételallergiát.

A panaszok megszűntetésére az allergiát kiváltó élelmiszert ki kell iktatni az étrendből, szoptatós anyák esetén az ő étrendjükből is. Tehéntejfehérje allergia esetén a tehéntejfehérje kiiktatása végett a babáknak ún. teljesen hidrolizált tápszert vagy aminosav alapú tápszert lehet adni.

Megelőzés

A legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kap. Abban az esetben, ha a közeli családtagok, felmenők között ismertek allergiás jellegű megbetegedések (szénanátha, allergia, asztma, ekcéma), és az anya nem tudja szoptatni babáját, akkor ún. hypoallergén tápszer adása javasolt. Érdemes tudni, hogy tehéntejfehérje allergia kialakulhat kizárólag szoptatott babák esetében is, hiszen az anya által elfogyasztott tehéntejfehérje az anyatejbe jutva allergizálhatja a picit. Éppen ezért nem javasolt fél liternél több tejfogyasztás naponta a szoptató anyák számára. Tojásfehérjét, halat is csak 1 éves kor felett kapjon a gyermek.

A későbbi életkorokban kialakuló, nem ritkán életveszélyes anafilaxiás reakcióval járó mogyoróallergiák megelőzése céljából pár hónapos kortól igen kis mennyiségben mogyoróból készült port lehet adni, ami elősegíti a mogyoróval szembeni tolerancia kialakulását.

Az allergiát kiváltó táplálék kiiktatása mellett az esetek felében a táplálék allergia 1 éven belül megszűnik, a fennmaradó esetek döntő többsége is két év elteltével gyógyul.

Nagyon fontos, hogy a diétát követő ún. visszaterhelés orvosi javaslatra, szükség esetén orvosi felügyelet mellett történjék, – ha korábban heves allergiás reakciója volt a gyermeknek, akkor kórházi körülmények között -, nehogy heves, életveszélyes állapotot okozó reakció lépjen fel, amennyiben nem szűnt még meg az allergia!