A magas vérnyomás (hipertónia) általában a felnőttkor betegségeként ismert, de egyre gyakoribb probléma gyermekeknél és serdülőknél is. Míg a felnőttkorban jelentkező magas vérnyomás gyakran az életmód és az öregedés következménye, a gyermekkori magas vérnyomás többféle okra vezethető vissza, és akár komoly szövődményekhez is vezethet, ha nem kezelik időben.

1. A gyermekkori magas vérnyomás gyakorisága és jelentősége

A gyermekkori magas vérnyomás előfordulási gyakorisága világszerte nő. Ez részben a gyermekkori elhízás növekedésével magyarázható, amely a magas vérnyomás egyik fő rizikófaktora. Magyarországon a gyermekek körülbelül 3–5%-át érinti ez a probléma, és a serdülőkorban a kockázat még magasabb. A gyermekkori magas vérnyomás figyelmet igényel, mivel ha nem kezelik megfelelően, felnőttkorban is megmaradhat, és hosszú távon károsíthatja a szív- és érrendszert, valamint más szerveket, például a veséket.

2. A magas vérnyomás okai gyermekkorban

Gyermekeknél a magas vérnyomás lehet elsődleges vagy másodlagos.

Elsődleges (primer) magas vérnyomás:

Ez a típus akkor jelentkezik, ha a magas vérnyomásnak nincs egyértelmű kiváltó oka. Gyakrabban fordul elő serdülőknél, és általában az életmódbeli tényezők (például túlsúly, mozgásszegény életmód, magas sófogyasztás) jelentős szerepet játszanak kialakulásában. Gyakran megfigyelhető, hogy a családban előfordult már magas vérnyomás, így a genetikai hajlam is közrejátszhat.

Másodlagos magas vérnyomás:

Ez a típus akkor fordul elő, ha a magas vérnyomás valamilyen egyéb betegség vagy állapot következménye. Gyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint felnőtteknél, és számos okra vezethető vissza, például:

• Vesebetegségek: A vesék fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, ezért bármilyen vesét érintő betegség – például veseelégtelenség, vesegyulladás – magas vérnyomáshoz vezethet.
• Hormonális betegségek: Bizonyos hormonális zavarok, például a pajzsmirigy túlműködése, a Cushing-szindróma vagy a mellékvese rendellenességei szintén növelhetik a vérnyomást.
• Kardiovaszkuláris rendellenességek: Bizonyos szívbetegségek vagy a szív érrendszerének szűkülete (például az aorta szűkülete) miatt is emelkedhet a vérnyomás.
• Gyógyszerek mellékhatása: Egyes gyógyszerek, például a szteroidok, antidepresszánsok, illetve egyes inhalációs asztmagyógyszerek is magas vérnyomást okozhatnak.

3. A magas vérnyomás tünetei gyermekeknél

Gyermekkorban a magas vérnyomás sokszor tünetmentes, különösen az enyhe esetekben, ezért gyakran csak véletlenszerűen, egy rutinvizsgálat során fedezik fel. Amikor azonban tünetek is jelentkeznek, ezek az alábbiak lehetnek:

• Fejfájás: Gyakori és erős fejfájás, amely főként reggelente jelentkezik, gyakori kísérő tünete lehet a magas vérnyomásnak.
• Szédülés: Gyakori szédülés vagy egyensúlyvesztés szintén figyelmeztető jel lehet.
• Látászavar: Homályos vagy kettős látás is előfordulhat, különösen magas vérnyomásos krízis esetén.
• Orrvérzés: A magas vérnyomás miatt az orrban lévő vékony erek megrepedhetnek, így gyakoribb lehet az orrvérzés.
• Fáradtság, levertség: Gyermekeknél a magas vérnyomás miatt csökkent energiaszint és fáradékonyság is megfigyelhető.

Fontos, hogy a szülők figyeljenek ezekre a tünetekre, bár ezek nem mindig utalnak magas vérnyomásra. Ha a gyermeknél ismétlődően jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni.

4. A magas vérnyomás kivizsgálása gyermekeknél

A gyermekkori magas vérnyomás diagnosztizálása nem mindig egyszerű, mivel a vérnyomás értéke függ a gyermek életkorától, nemétől és testméretétől. A kivizsgálás során az alábbi lépéseket követik:

a) Vérnyomásmérés:

A vérnyomás mérését több alkalommal és különböző napszakokban végzik, hogy elkerüljék az egyszeri mérés alapján történő téves diagnózist. Fontos, hogy a gyermek nyugalmi állapotban legyen, mivel a stressz vagy az izgalom magasabb értékeket okozhat. A vérnyomás méréséhez elengedhetetlen a gyermek testméretéhez igazodó, megfelelő vérnyomásmérő mandzsetta használata és a folyamatos, 24 órás ambuláns vérnyomás monitorizálás.

b) Részletes anamnézis felvétele:
Az orvosok részletesen kikérdezik a családi kórtörténetet, a gyermek életmódbeli szokásait, étrendjét és esetleges gyógyszerfogyasztását.

c) Fizikai vizsgálat és egyéb laborvizsgálatok:

A fizikai vizsgálat során az orvos ellenőrzi a gyermek általános egészségi állapotát, különösen a veseműködést és a szív állapotát. Laborvizsgálatokkal – például vér- és vizeletvizsgálattal – keresik az esetleges vesebetegségek, hormonális rendellenességek vagy egyéb eltérések jeleit.

d) Képalkotó vizsgálatok:
Szükség esetén ultrahangos ritkábban MRI-vizsgálatokat is végeznek, hogy felmérjék a vesék, a szív és az erek állapotát, és kizárják az esetleges szervi rendellenességeket.

5. A magas vérnyomás kezelési lehetőségei gyermekkorban

A kezelés célja, hogy a vérnyomást a normál tartományban tartsa, és ezzel megelőzze a hosszú távú szövődményeket. A kezelés módja az adott magas vérnyomás típusától függ, és az alábbiakban mutatjuk be a leggyakoribb módszereket:

a) Életmódbeli változtatások:
Az első lépés általában az életmód megváltoztatása. Ez magában foglalja:

• Egészséges étrend: A sófogyasztás csökkentése, több zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása. A feldolgozott élelmiszerek kerülése szintén segíthet a vérnyomás szabályozásában.
• Rendszeres testmozgás: A gyermekek számára fontos a rendszeres fizikai aktivitás, amely segíthet a testsúly kontrollálásában és javítja az érrendszer állapotát.
• Testsúly kontrollja: Az egészséges testsúly fenntartása különösen fontos a túlsúlyos gyermekek esetében, mivel a túlsúly jelentős tényező a magas vérnyomás kialakulásában.

b) Gyógyszeres kezelés:
Ha az életmódbeli változtatások nem elegendőek, az orvosok gyógyszeres kezelést és rendszeres ellenőrzést, gondozást is javasolnak.