A máj létfontosságú szerepet tölt be az anyagcserében, a méregtelenítésben és az emésztésben, ezért különösen fontos, hogy már újszülöttkorban felismerjük az esetleges rendellenességeket. Bár a májbetegségek ritkák a csecsemőknél, előfordulhatnak veleszületett és szerzett problémák is, amelyek időben történő felismerése és kezelése kulcsfontosságú a gyermek egészsége szempontjából.

A leggyakoribb újszülöttkori és csecsemőkori májbetegségek

1. Újszülöttkori sárgaság

Az újszülöttek sárgasága igen gyakori jelenség, amelyet a bilirubin nevű anyag felhalmozódása okoz a vérben. A legtöbb esetben ez ártalmatlan és magától megszűnik néhány héten belül. Azonban ha a sárgaság súlyosabb, elhúzódó vagy egyéb tünetek is társulnak hozzá, például letargia vagy étvágytalanság, orvosi kivizsgálásra és beavatkozásra lehet szükség.

2. Epeút-elzáródás (biliáris atresia)

Ez egy súlyos veleszületett állapot, amelyben az epeutak elzáródnak vagy hiányoznak, így az epe nem tud megfelelően kiürülni a májból. A tünetek közé tartozik a tartós sárgaság, a világos széklet és a sötét vizelet. Kezelés nélkül májkárosodást és májelégtelenséget okozhat. A Kasai-műtét nevű sebészeti beavatkozás segíthet a gyermek állapotának javításában, melyet hat hetes korig el kell végezni.

3. Neonatális hepatitis

Ez a csecsemőkori májgyulladás egyik formája, amelyet vírusfertőzések vagy anyagcserezavarok okozhatnak. Tünetei közé tartozik a sárgaság, a rossz súlygyarapodás és a megnagyobbodott máj. A kezelés a kiváltó októl függően változik, és lehet antivirális vagy tüneti kezelés.

4. Anyagcsere-betegségek

Egyes genetikai rendellenességek, például a galaktozémia, a fruktóz-intolerancia vagy a Wilson-kór, befolyásolhatják a máj működését. Ezek az állapotok anyagcserezavarokat okoznak, amelyek következtében toxikus anyagok halmozódnak fel a szervezetben. Az időben történő diagnózis és a megfelelő diéta vagy gyógyszeres kezelés életmentő lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha az alábbi tüneteket észleli a babánál, érdemes mielőbb gyermekorvoshoz vagy gasztroenterológushoz fordulni:

•  Tartós vagy súlyos sárgaság (több mint 3 hétig fennáll)

•  Világos vagy fehér széklet

•  Sötét vizelet

•  Rossz súlygyarapodás, étvágytalanság

•  Megnagyobbodott has vagy tapintható máj

•  Vérzékenység, véraláfutások

•  Letargia vagy ingerlékenység

Diagnosztikai lehetőségek

A májbetegségek diagnosztizálására többféle módszer létezik:

• Vérvizsgálatok: A májenzimek szintjének mérése és a bilirubin-szint ellenőrzése.

• Ultrahangvizsgálat: A máj és az epeutak szerkezeti eltéréseinek vizsgálata.

• Májbiopszia: Súlyosabb esetekben a májszövet mikroszkópos vizsgálata segíthet a pontos diagnózisban.

• Genetikai tesztek: Egyes anyagcsere-betegségek vagy genetikai rendellenességek kimutatására alkalmasak.

Kezelési lehetőségek

A kezelés az adott betegségtől függően változik:

• Fototerápia: Újszülöttkori sárgaság esetén a bilirubin lebontásában segíthet.

• Műtéti beavatkozás: Epeút-elzáródás esetén a Kasai-műtét életmentő lehet.

• Gyógyszeres kezelés: Májgyulladás vagy anyagcsere-betegségek esetén specifikus gyógyszerek alkalmazhatók.

• Diéta: Egyes anyagcserezavarok esetén (például galaktozémia) az étrend szigorú módosítása szükséges.

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

Bár nem minden májbetegség előzhető meg, néhány intézkedéssel csökkenthető a kockázat:

• Védőoltások: A hepatitis B elleni védőoltás ajánlott minden újszülött számára.

• Egészséges táplálkozás: A szoptatás és a kiegyensúlyozott táplálkozás segíthet a máj egészségének megőrzésében.

• Rendszeres orvosi ellenőrzések: A korai felismerés érdekében fontos a gyermek rendszeres fejlődésének nyomon követése.

Összegzés

Az újszülöttkori és csecsemőkori májbetegségek ritkák, de súlyos következményekkel járhatnak, ha nem ismerik fel időben. A szülőknek érdemes odafigyelniük a gyanús tünetekre, és szükség esetén orvosi segítséget kérniük. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés révén a legtöbb esetben jó esély van a gyermek teljes gyógyulására és egészséges fejlődésére.