Láz akkor jelentkezik, ha fertőzéses vagy nem fertőzéses eredetű kórállapotok során a beteg szervezetben lezajló folyamatok a szervezet védekező rendszerével kölcsönhatásba lépnek. A láz nem az ördögtől való találmány, hanem a szervezetben bekövetkezett valamilyen kórfolyamat tünete.

A láz nem azt jelenti, hogy a gyermek súlyosan beteg, ennek ellenére rendszeresen pánikot okoz a családban. Valószínű, hogy a lázgörcstől való tudat alatti félelmünk, azok a képek, amelyek bennünk élnek gyermekkorunkból, miszerint lázas betegségünk kapcsán mennyire aggódva, kétségbeesetten hajoltak fölénk szüleink, határozzák meg a mi viselkedésünket is. Pedig sokkal célravezetőbb a nyugodt, szeretetteljes, segítő szándékot tükröző közeledés a lázas gyermek felé, mint a látható, túlzott aggodalom. A lázas gyermek egyébként is rosszul érzi magát, hát még akkor, ha riadt tekintetek veszik körül.

Ha egy kicsit jobban belegondolunk, a láz tulajdonképpen jó dolog! Felhívja a figyelmünket arra, hogy valami nem megszokott dolog történik a gyermekünk szervezetében. Micsoda segítség lenne, ha például a magas vérnyomás, a magasabb vércukorszint, vagy éppenséggel a dohányzás káros következményei ugyanilyen markánsan jeleznék számunkra, hogy vigyázzunk baj lesz! Mennyi visszafordíthatatlan állapotot lehetne megelőzni, ha lenne egy belső „vészcsengőnk”!

A másik haszon, hogy a fertőzés okozta láz esetén a megemelkedett testhőmérséklet a kórokozók számára olyan környezetet teremt, amely nem ideális a szaporodásukhoz. Ráadásul a gyermek saját védekező rendszerének az elemei is aktívabban működnek láz esetén! A védekezőképesség fokozása érdekében nem haszontalan, ha nem teljesen láztalan a gyermek!